Park Foundation Music App

Home > Releases

Magyar Furulyások Erdélyben És Moldvában

Overview

Magyar Furulyások Erdélyben És Moldvában --- 1993

Juhász Zoltán, Kerényi Róbert, Nesztor Iván, Pásztor Ferenc, Sáringer Kálmán gyűjtései. Erdélyi és moldvai magyar furulyások - pásztorok, földművesek - legszebb dallamai szólalnak meg ezen a válogatáson. Ezeken a vidékeken ma sem ritka a jó furulyás, így itt maradt fenn a leggazdagabb állapotában a hangszerjáték díszítő, variáló, rögtönző formakultúrája. A furulyajátéknak éppúgy megvannak a közös ill. vidékenként eltérő jegyei, mint az énekes népzenének, vagy a nyelvjárásoknak: másképpen formálja meg a dallamot, másképpen kezeli hangszerét a mezőségi, a székely, vagy a moldvai csángó furulyás. A felvételek a zenészek otthonában, vagy kint a mezőn, legelőn készültek, így olykor hallani a madarak énekét, a juhok bégetését, vagy a pásztorok beszélgetésést, a táncolók csapásolását. A kazettán megszólal az összes olyan furulyatípus, melyet az erdélyi és moldvai furulyások használnak. A legelterjedtebb a hatlyukú, dugós furulya. (Ezt a hangszert hívják a moldvai csángók régi magyar nevén "sültü"-nek, vagyis süvöltőnek.) Szélhasító nyílása a lyukakkal ellentétes oldalon van, így játék közben a zenész alsó ajkával beavatkozhat a hangképzésbe. Ez a tachnika okozza az erdélyi furulyajáték gazdag, változékony hangszínét. A torokból kiadott dünnyögő kíséret pedig még tovább színezi a hangzást. A tilinkát ma már csak a moldvai csángók használják. Sípszerkezete egyedülálló: szélhasító nyílása van, de a dugót a zenész a saját nyelvével helyettesíti. (Másik típusa még egyszerűbb: a hangot az üres cső éles peremére fújva szólaltatják meg.) A tilinkán a lyukak nincsenek, a hangsort a nyitott és zárt síp felhangsora adja . Az ikerfurulya egyetlen fából egymás mellé kifaragott két furulyából álló hangszer. Az egyik ágon hat lyuk van, éppúgy, mint a rendes furulyán, a másikon viszont nincsenek lyukak, mint a tilinkán. Így e második ág felhangsora adja a dallam kíséretéhez játszható hangokat. A kaval 60-80 cm hosszú, ötlyukú, különleges hangsorú hangszer. Sípja pontosan olyan dugós szerkezetű, mint a rendes furulyáé. A moldvai csángók használják, akik valószínűleg román hatásra vették át. Juhász Zoltán