Park Foundation Music App

Home > Releases

Rendhagyó Prímástalálkozó = Prímás Parade

Overview

Rendhagyó Prímástalálkozó = Prímás Parade --- 2009

A prímásról általában egy (magyar) étterem közepén álló, kék, vagy piros mellényben játszó hegedűs képe formálódik meg előttünk. A zenésztörténelem azonban nem csak hegedűprímásokról ad nekünk hírt, nagyon gyakori volt például, hogya zenekar élén a cimbalmos állt. Rácz Aladár vagy Tendl Pál a legismertebb képviselőjük. A Rendhagyó prímástalálkozón, bár ezt a hagyományt sem vetjük el, mégis a szó eredeti jelentéséhez nyúlunk vissza. A primus eredeti jelentése szerint elsőt, legelöl lévőt, a primarius "elsők közé tartozó, tekintélyest", zenében pedig kifejezetten a vonósnégyes első hegedűsét jelenti. A magyarországi, kárpát-medencei cigányzenekarok ugyanis szigorú hierarchiában működnek, az első ember a zenekarban a prímás. Szükség is van erre, mert a repertoár igen nagy, és a muzsika sokszor órákon, vagy akár napokon keresztül is szól, és muzsikálás közben nincs idő megvitatni, hogy ki vezeti a következő nótát, nincs idő egy döntési folyamatra. Tehát a prímás eldönti, hogy mi következik. Ez sok szempontból embert próbáló feladat, hiszen nemcsak választani kell a repertoárból, hanem az adot pillanathoz legjobban illő zeneszámról kell dönteni, miközben még az előző zeneszámot vezényli a prímás. A jó prímások híresek arról, hogy közönségüket úgy tudják szórakoztatni, hogy a hangulatváltozásokat tökéletesen átérzik, sokszor előre kitalálják, hogy a közönség milyen zenére végyik. Kisebb közösségekben a prímások az egyes emberek kedvenc dalait, dallamait is fejből tudják. Ez a hierarchia azonban, ha nem is ennyire hangsúlyosan, de más vidékek, más zenekarok működésében is megfigyelhető. Elég csak a kamarazenekarok első hegedűsére, vagy jazz-zenekarok énekesére / karmesterére gondolni. Sokszor a hangsúly nem az előadás szó szerinti vezetésén, irányításán van, hanem a koncert programjának, a műsor kiválasztásának az eldöntésében. Esetenként az improvizáló zenészeknél a prímás keretet ad az őt kísérő művészeknek, akik ugyanúgy improvizálnak, szólóznak mint a zenekarvezető, mégis van egy "első az egyenlők között". A prímások sokszor virtuozitásban is kiemelkednek kollágáik közül. A prímástalálkozók gyakran a szólistáknak ezt a vonását hangsúlyozzák ki, ezért szokás ezeket hegedűpárbajoknak is hívni. Mindenesetre egy cigányzenekar repertoárjából nem hiányozhatnak a szólók, amik improvizált szólók, bár ezek az imrpovizációk nem hasonlíthatók mindenben a jazz improvizációihoz, de rockzenekarok szólópárbajához sok tekintetben igen. Lakatos Róbert kezdeményezésére született meg ez a produkció. Olyan zenészeket kért fel, akiknek nemcsak a zenekarvezetés egyértelmű, de közös kiinduló pontjuk a népzene, melyet ki-ki a saját stílusában dolgoz fel. A szólisták ezen a lemezen így, vagy úgy tehát prímások. Attól rendhagyó az előadás, hogy a szólisták a primarius különböző vonásait testesítik meg. Klasszikus zenei szólista Lakatos Róbert brácsás (A Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja), aki gyakorló népzenész is, bár örökölt is némi falusi zenekari hagyományt. Dresch Mihály kvartetjében meghatározó nyomot hagy a zenekar repertoárján, stílusán, valamint ikonja a magyar jazznek itthon és külföldön egyaránt. A magyar népzenei tradíciót kiindulópontként használja fel, hogy szabadon improvizáljon, saját zenei nyelvén szólaljon meg. Both Miklós is hasonló úton jár, bár az ő rockos, gitáros zenéjében az improvizáció kevesebb teret kap, a kompozíciók szólamai kevésbé rögtönzöttek, mint a jazz világában. A szóló és a virtuozitás itt is fontos szerepet kap, akár Pál István "Szalonna" háza táján a Állami Népi Együttes zenekarában. Herczku Ágnes szintén az Állami Népi Együttes szólistája révén lett népszerű, mostanság saját Nikola Parovval illetve szólóban láthatjuk. Korpás Évát a Tükrös zenekar énekeseként ismerhettük meg, majd Csalogató lemezével szólókarrierbe kezdett. Balogh Kálmán enei "kalandozásai" olyan mértékűek, hogy ő egy szólisztikus, improvizációs, népzenei ihletettségű produkcióból kihagyhatatlan. Nemcsak kísérő cimbalmosként és szólistaként mutatkozik itt be, hanem falusi cigány énekes hagyományokból is idéz most, kitűnően perget az utolsó számban. Vizeli Balázs egyértelműen a népzenészek reprezentánsaként vezeti a kíséretet. A népzenei zenekarok két jeles tagja, Mester László és Doór Róbert már sokszor bizonyított, több zenekarban. A prímások és repertoárjuk egyikük számára sem ismeretlen, mindannyiukkal több produkció állandó tagjaként működnek közre. Lelkes András Start Track Stúdió, Budapest, 2009. augusztus-szeptember Mastering: Rozgonyi Péter, R 27 Stúdió, Budapest, 2009. október